Thomas Henry Huxley

Thomas H. Huxley
Thomas Henry Huxley
Életrajzi adatok
Született	1825. május 4. Ealing, Middlesex
Elhunyt	1895. június 29. (70 évesen) Eastbourne, Sussex
Sírhely	East Finchley Cemetery
Ismeretes mint	evolúcióelmélet, tudományos oktatás, agnoszticizmus
Nemzetiség	angol
Állampolgárság	angol
Házastárs	Ann Heathorn
Szülei	Rachel Withers George Huxley
Gyermekek	Leonard Huxley Marion Collier Noel Huxley Jessie Orianna Huxley Rachel Huxley Henrietta Huxley Henry Huxley Ethel Huxley
Iskolái	University College London Charing Cross Hospital Charing Cross Hospital Medical School Imperial College School of Medicine Great Ealing School
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Sydenham College London
Más felsőoktatási intézmény	Charing Cross Hospital
Pályafutása
Szakterület	zoológia, összehasonlító anatómia
Kutatási terület	gerinctelenek, gerincesek
Aktivitási típus	zoológus
Jelentős munkái	Az ember helye a természetben
Szakmai kitüntetések
Copley-érem
Thomas H. Huxley aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas H. Huxley témájú médiaállományokat.

Thomas Henry Huxley, PC FRS (Ealing, 1825. május 4. – Eastburne, Sussex, 1895. június 29.) angol biológus, aki támogatta Charles Darwin evolúciós elméletét, ennek köszönhette a Darwin buldogja gúnynevet.^[1][2] Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Huxley”.

Huxley híres 1860-ban lezajlott vitája az oxfordi püspök Samuel Wilberforce-szal kulcsfontosságú volt az evolúció széles körű elfogadtatásában és saját karrierjében is. Wilberforce felkészítője Richard Owen összehasonlító anatómus volt, akivel Huxley korábban is vitázott már arról, vajon az ember valóban a csimpánzoktól származik-e. Huxley csak lassan fogadta el Darwin gondolatait, mint például a gradualizmus, és határozatlan volt a természetes szelekciót illetően, ennek ellenére teljes mértékben támogatta Darwint. Közreműködött az angol oktatás megreformálásában, és harcolt a legszélsőségesebb vallási tradíciók ellen.

Az agnosztikus szó megteremtője,^[3] mellyel a valláshoz való viszonyát jellemezni tudta, azt a fogalmat, melyet még ma is használunk. (ld. Agnoszticizmus) Ez megmagyarázza a tudományos módszerének mikéntjét, bizonyítékközpontúságát. Huxley tudásának nagy részét autodidaktaként szerezte. Ez figyelemreméltó, hiszen a 19. század második felének talán egyik legnagyobb összehasonlító anatómusa volt.^[4] Először gerinctelenekkel foglalkozott, fényt derítve számos korábban nem értett összefüggésre. Később áttért a gerincesek tanulmányozására, kifejezetten a csimpánzok és emberek közötti rokoni kapcsolat tanulmányozására. Tőle származik az a következtetés, mely szerint a madarak a hüllőkből fejlődtek ki, név szerint a theropodákból. Ez a nézet csak az utóbbi tíz évben kezdett meginogni.^[5]

Tudományos fellépése, és az oktatás megszervezésében való szerepe miatt nagy hatást gyakorolt Nagy-Britannia társadalmára. Tagja volt az Angol Királyi Társaságnak (Royal Society).

Unokája Aldous Leonard Huxley brit író, költő és filozófus.

1. ↑ Encyclopaedia Britannica, 2006
2. ↑ John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 - ISBN 963-9429-56-2)
3. ↑ Huxley, T. H.,Collected Essays 5. kötet
4. ↑ Poulton, E.B;Charles Darwin and the origin of species
5. ↑ Bird-from-dinosaur theory of evolution challenged: Was it the other way around? (angol nyelven). ScienceDaily. (Hozzáférés: 2019. február 17.)