Thor (isten)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A „Thor” lehetséges további jelentéseiről lásd: Thor (egyértelműsítő lap).

Thor
Thor ábrázolása Mårten Eskil Winge, svéd festő Tors strid med jättarne című festményén
Házastársa	Járnsaxa Sif
Gyermekei	Thrúd Módi és Magni Magni
Szülei	Jörd Fjörgyn Odin
Foglalkozása	dragonslayer
A Wikimédia Commons tartalmaz Thor témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Thor (Þor) a skandináv és germán mitológia egyik legfontosabb alakja, a mennydörgés, a vihar, villámok és a termékenység Áz istene. Visszatérő kísérő jelzői közé tartozik többek között a „Hlódün hős sarja”, a „Midgard őrzője” és a „Fjörgun fia”.^[1] Szülei Odin, a főisten, valamint a jötunn Jörd, maga a Föld. Az emberek és istenek világának legvitézebb védelmezője, óriások és szörnyetegek ellen harcol. Legfőbb ellenfele Jörmungandr, az emberek világát körülfonó, hatalmas kígyó.

Külsejét tekintve délceg, vörös hajú és szakállú daliaként ábrázolják, hatalmas erejű férfiként. Személyisége kivételesen bátor és nemes, ugyanakkor naiv és makacs, sőt olykor együgyű is. Könnyen dühbe jön, hirtelen haragú, szerfelett ingerlékeny. Mindennek ellenére jóindulatú és barátságos, elvégre neki köszönhető a jó termés és a kedvező időjárás. Jellegzetes fegyvere a Mjölnir, ami Szindri és Brokk törpe(dverg,) által kovácsolt, hatalmas erejű harci pöröly, amely mindig visszatér forgatója kezébe. Szekerét két kecskebak, Tanngniostr és Tanngrisnir, azaz Fogvicsorgató és Fogcsikorgató húzza, akik nemcsak szekérvonóként szolgálják Thort, hanem kiapadhatatlan táplálékforrást is jelentenek: ha nincs más élelme, az isten leöli és megeszi a kecskéket, az érintetlenül hagyott csontokból és bőrökből azonban bármikor új életre keltheti az állatokat. További kísérői két szolgája, Tjálfi és Röszkva, egy fiatal férfi és nővére, akik az előbbi szabály megszegése révén kerültek az isten szolgálatába. Mikor Thor megosztja kecskéinek húsát egy földműves családdal, Tjálfi eltöri a kecske egyik lábcsontját, hogy kiszopogathassa a velőt belőle. Így az másnapra lesántul. Felesége Sif, az aranyhajú istennő, aki szintén termékenységisteni funkciót tölt be. Két fia van, Magni és Módi (nevük jelentése "Erős" és "Bátor", ami arra enged következtetni, hogy Thor jelzőiből léptek elő önálló mitológiai alakokká), valamint egy lánya, Trúd. Magni anyja azonban nem Szif, hanem az óriás Járnasaxa. Szifnek szintén van egy fia, Ull, aki nem Thortól fogant. Ázgárdban álló csarnokának neve Trúdheim. Míg atyja, Odin a hivatalos hadak, nemes harcosok, költők és királyok pártfogója, Thor az egyszerű harcosok, parasztok és földművesek, közemberek barátja.

1. ↑ N. Balogh Anikó. Edda – Óészaki mitológikus és hősi énekek, 1. kiadás, Budapest: Európa könyvkiadó (1985. február 23.). ISBN 9630736535. Hozzáférés ideje: 2020. június 4.