Tojotomi Hidejosi 豊臣 秀吉 | |
1601-es posztumusz portréja | |
Japán kampakuja | |
Hivatali idő 1585. augusztus 6. – 1592. február 10. | |
Uralkodó | Ógimacsi Go-Józei |
Előd | Szakihisza Konoe |
Utód | Tojotomi Hidecugu |
Japán birodalmi főkancellárja | |
Hivatali idő 1586. február 2. – 1598. szeptember 18. | |
Uralkodó | Go-Józei |
Előd | Szakihisza no Fudzsivara |
Utód | Tokugava Iejaszu |
Japán taikója | |
Hivatali idő 1592. február 10. – 1598. szeptember 18. | |
Uralkodó | Go-Józei |
Születési név | Hijosi-maru |
Született | 1537. március 17. Nakamura-ku, Nagoja |
Elhunyt | 1598. szeptember 18. (61 évesen) Fusimi, Kiotó |
Sírhely | Tojokuni-sírhely, Kiotó |
Szülei | Kinosita Jaemon Ómandokoro |
Házastársa | Nene Jodo-dono |
Gyermekei | Hasiba Hidekacu Tojotomi Curumacu Tojotomi Hidejori |
Tojotomi Hidejosi 豊臣 秀吉 aláírása |
Tojotomi Hidejosi, születési nevén Hijosi-maru, szamurájnevein Kinosita Tókicsiró, Kinosita Hidejosi, majd Hasiba Hidejosi, becenevén: Szaru, azaz Majom; japánul: 豊臣 秀吉, Hepburn-módon: Toyotomi Hideyoshi (Nakamura-ku, 1537. március 17. – Fusimi, 1598. szeptember 18.) az egyik legismertebb japán daimjó. Kampaku (kormányzó) 1585-től 1592-ig, birodalmi főkancellár 1586-tól, taikó (visszavonult kormányzó) 1592-től haláláig. Paraszti sorból származott, mégis a hadakozó fejedelemségek korának három legnagyobb hatású vezetője közé tartozik. Ő volt az, aki folytatta és sikeresen megvalósította egykori mestere, Oda Nobunaga álmát, Japán egyesítését, amit aztán Hidejosi halála után Tokugava Iejaszu, az Edo-kor első sógunja tökéletesített.
Nobunaga 1582-es halálát követően hihetetlen tempóval, mindössze másfél év alatt uralma alá hajtotta az egész országot, és ezzel tulajdonképpen véget vetett a több mint 110 éve tartó belháborúnak. Ezután megszilárdította a központi hatalmat és az egész Edo-korra hatást gyakorló intézkedéseket hozott. Hatalma csúcspontján birodalmi terveket kezdett el szövögetni, ezért többször is lerohanta Csoszont, azonban hiába állt rendelkezésére a kor egyik legmodernebb és egyik legnagyobb hadserege, a hadjáratok a koreaiak kitartása miatt végül kudarcba fulladtak. Habár haláláig ő irányította Japánt, a csoszoni invázió évében, 1592-ben hivatalosan nyugállományba vonult (ekkor vette fel a taikó címet), majd az évtized hátralévő, háborúskodással terhes részében 1593-ban született fia, Tojotomi Hidejori utódlását próbálta biztosítani. Azonban 1598-as halálával újabb interregnum vette kezdetét, aminek a Tokugava Iejaszu győzelmével záruló szekigaharai csata vetett véget 1600-ban.