Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Toxoplasma gondii | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Toxoplasma gondii Nicolle & Manceaux, 1908 | ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Toxoplasma gondii témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Toxoplasma gondii témájú kategóriát. |
A Toxoplasma gondii egysejtű eukarióta endoparazita, mely világszerte elterjedt. A toxoplazmózis kórokozója.[1] Fejlődési ciklusának ivartalan szakasza madár vagy emlős köztigazdában, az ivaros szakasz pedig valamely macskafélében (Felidae), mint végleges gazdában zajlik. A macskaürülékkel távozó oociszták fertőzhetik a köztigazdát, melyben növekedés és ivartalan szaporodás zajlik. A macska a fertőzött köztigazdák, például egerek vagy verebek elfogyasztásával fertőződhet. A köztigazdák azonban egymást is fertőzhetik az ivartalan alakokkal például ragadozás, kannibalizmus vagy dögevés során. Fertőzött emlősök utódai gyakran a méhen belül maguk is fertőződnek.
A rágcsálók viselkedését úgy befolyásolja, hogy az növeli a macskafélék általi elfogyasztását.[2][3][4]