Uadzset (görögülUto vagy Buto; nevének jelentése: a zöld) kobraistennő az ókori egyiptomi vallásban. Eredetileg a predinasztikus korban fontosnak számító Dep városának helyi istensége,[1] azé a városé, ami később a róla elnevezett Per Uadzset város része lett, amit később a görögök Butónak neveztek el.[2] Később egész Alsó-Egyiptom védőistennője lett.
Védelmező istennőként gyakran Ré fején összetekeredve ábrázolták, hogy védje a főistent. Ebből a képből alakult ki Uadzset és a napkorong közös ábrázolása, az ureusz, ami a fáraók koronáján szerepelt és fontos védelmező szimbólum volt. Felső- és Alsó-Egyiptom egyesítése után alakja nem olvadt egybe a Felső-Egyiptomot védelmező keselyűistennőével, Nehbetével, annak ellenére, hogy hasonló funkciót töltöttek be; Nehbet csatlakozott Uadzsethez a koronán és együtt lettek az egyesített Egyiptom védőistennői. Együtt „Két úrnő”-ként emlegették őket (nebti; ez a mindenkori fáraó egyik címe is).[3]
Uadzset a földhöz kötődő istennő volt, és kígyó formában ábrázolták, rendszerint kobraként, ami gyakori azon a területen, a későbbi korokban kígyófejű vagy ureuszt viselő nőként is ábrázolták. Egy korai ábrázolása papirusz köré tekeredő kígyó, a predinasztikus korból (i. e. 3100 előttről). Ez a Mediterráneumban később elterjedtté váló, rúd köré tekeredő kígyó első ismert ábrázolása, hasonló a caduceushoz, bár eredetük lehetséges, hogy eltér.
Neve Alsó-Egyiptom jelképének, a papirusznak a nevéből ered,[4][5]hieroglifáját csak a determinatívum különbözteti meg Alsó-Egyiptom vörös koronájáétól, a korona esetében egy korona, az istennő esetében egy ágaskodó kobra a determinatívum.[6] Alakja megjelenhet az 'isten' jelentésű zászlóforma hieroglif jel zászlórúdján is.
Uadzset, a kobraistennő (grafika)
Orákuluma Per-Uadzset templomában volt; lehetséges, hogy innen ered az orákulumoknak Hellászba is átterjedő hagyománya.[7] Ünnepét, Uadzset eljövetelétdecember 25-én ünnepelték. Éves ünnepét városában április 21-én tartották.
.png)