Az ultranacionalizmus a nacionalizmus szélsőséges formája, amelyet korábban sovinizmusnak is neveztek. A 20. századtól vált népszerűvé. Gyakran kapcsolódik a rasszizmushoz, az idegengyűlölethez, az irredentizmushoz és más országokkal szemben a saját nemzetének hegemóniáját, felsőbbrendűségét hirdeti, hogy annak sajátos érdekeit érvényesítse.[1][2]
Az ultranacionalizmus a fasizmus egyik aspektusa, a fasiszta Olaszország (1922–1943) és a náci Németország (1933–1945) rezsimjei ultranacionalista alapokra építettek.[3] Meghatározó szerepet játszott továbbá a Japán Birodalom, a Demokratikus Kambodzsa és a Román Szocialista Köztársaság politikájában. Hatással volt a mai társadalmak egy részére Magyarországon, Görögországban, Izraelben, Oroszországban, Kínában, Szaúd-Arábiában.[4][5] A 2022-ben kitört orosz-ukrán háború az ultranacionalista és irredentista követelések alapján alakult ki.
Számos külföldi vezető médium, így a német DW vagy az izraeli Haaretz Orbán Viktort is ultranacionalistának bélyegzi,[6][7] részben az autokratikus uralomról és a faji identitásról vallott nézetei miatt, különös tekintettel arra, hogy Orbán saját szavait idézve elítélte a „fajok keveredését”.[7] Ultranacionalistának nevezte őt a National Public Radio amerikai hírügynökség is.[8]