Vegyjel

A vegyjel a kémiai elemek rövid kémiai jele. A természetben is előforduló elemeket mind egy, vagy két betűvel jelöljük; néhány mesterségesen előállított radioaktív elem vegyjele három karakterből épül fel, például Uub, amit később neveznek el a IUPAC döntése alapján állandó néven. A vegyjelet mindig nagybetűvel kezdjük, de a következő karakterek, ha vannak, mindig kisbetűk. Noha az elemek nevei nyelvenként eltérhetnek, a vegyjelek nemzetközileg ismertek és azonosak, a IUPAC szabályai szerint. Ugyanakkor Kínában például saját rendszer alapján is jelölik őket.^[1]

A vegyjelek a periódusos rendszerből olvashatók ki.

A ma használt vegyjeleket Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész fejlesztette ki.

A vegyjelek az elemek általában görög, ill. latin eredetű nevéből képzettek:

hélium: He (a görög "helios" = "nap" szóból).

klór: Cl (a görög "chloros" = "halványzöld" szóból).

arany: Au ( a latin "aurum" szóból).

szén: C (a latin "carbo" = "állati szén" szóból)

vas: Fe (a latin "ferrum" = "kard, vas" szóból).

réz: Cu (a latin "cuprum" = "Cyprus" szóból).

szilícium: Si (a latin "silicis" = "kovakő" szóból).^[2]

A vegyjelek segítségével írjuk fel a kémiai anyagok képletét, pl.

Vízmolekula

-az oxigén vegyjele: O, molekulaképlete: O₂. Az oxigén gáz egy elemi anyag, mert csak egyetlen atomfajta építi fel.

-a hidrogén vegyjele: H, molekulaképlete: H₂. A hidrogén gáz szintén egy elemi anyag, mert csak egyetlen atomfajta építi fel.

-a víz képlete: H₂O. A víz egy összetett anyag, a vízmolekula két különböző kémiai elem atomjaiból épül fel.

A képletek segítségével írjuk fel a kémiai egyenleteket, pl.

2H₂ + O₂ → 2H₂O

Egy vegyjel nem csupán az adott kémiai elemet jelölheti, hanem az adott elem egy atomját, valamint egy mólnyi mennyiségét [ N_A (~ 6×10²³) db atomját, illetve ennyi atom tömegét] is, pl.

1. ↑ http://www.limestone.on.ca/ibuild/davies/chinesept.html. [2007. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 10.)
2. ↑ http://webelements.com/