Vinil-klorid | |||
IUPAC-név | Klór-etén | ||
Más nevek | Klór-etilén | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 75-01-4 | ||
PubChem | 6338 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C2H3Cl | ||
Moláris tömeg | 62,498 g/mol | ||
Megjelenés | Színtelen gáz | ||
Sűrűség | 2,86 kg/m³ (gáz, 0 °C)[1] 0,970 g/cm³ (folyadék, forrásponton)[1] | ||
Olvadáspont | - 153,7 °C[1] | ||
Forráspont | -13,4 °C[1] | ||
Oldhatóság (vízben) | Gyakorlatilag oldhatatlan, 1,1 g/l (20 °C)[1] | ||
Gőznyomás | 3,343 bar (20 °C)[1] | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Mérgező (T), Nagyon gyúlékony (F+),[2] rákkeltő | ||
R mondatok | R45, R12[2] | ||
S mondatok | S53, S45[2] | ||
Lobbanáspont | -78 °C[1] | ||
Öngyulladási hőmérséklet | 415 °C[1] | ||
LD50 | 500 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A vinil-klorid (vagy monoklór-etilén) egy szerves vegyület, az etilén klórtartalmú származéka (H2C=CHCl). Színtelen, szagtalan, nagyobb koncentrációban édeskés szagú, narkotikus hatású gáz, mérgező tulajdonságú. Vízben igen kevéssé oldódik, de etanol és dietil-éter jól oldja. Gyakorlati jelentősége nagy, nagy mennyiségben használják fel PVC gyártására.