Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Putyin 2024-ben
Az Oroszországi Föderáció elnöke
Hivatalban Hivatalba lépés: 2012. május 7.
Miniszterelnök	Dmitrij Medvegyev Mihail Misusztyin
Előd	Dmitrij Medvegyev
Hivatali idő 2000. május 7. – 2008. május 7.
Miniszterelnök	Mihail Kaszjanov Mihail Fradkov Viktor Zubkov
Előd	Borisz Jelcin
Utód	Dmitrij Medvegyev
Az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke
Hivatali idő 2008. május 8. – 2012. május 7.
Helyettes	Szergej Ivanov Viktor Zubkov Igor Suvalov
Elnök	Dmitrij Medvegyev
Előd	Viktor Zubkov
Utód	Dmitrij Medvegyev
Hivatali idő 1999. augusztus 9. – 2000. május 7.
Helyettes	Mihail Kaszjanov Viktor Kristenko
Elnök	Borisz Jelcin
Előd	Szergej Stepasin
Utód	Mihail Kaszjanov
A Biztonsági Tanács titkára
Hivatali idő 1999. március 9. – 1999. augusztus 9.
Elnök	Borisz Jelcin
Előd	Nyikolaj Borgyuzsa
Utód	Szergej Ivanov
Katonai pályafutása
Csatái	második csecsen háború orosz–grúz háború orosz katonai támogatás a szíriai polgárháborúban CSTO Operation in Kazakhstan orosz–ukrán háború
Született	1952. október 7. (72 éves)[1][2][3][4][5] Leningrád, Szovjetunió
Szülei	Maria Ivanovna Putyina, Vlagyimir Szpiridonovics Putyin
Házastársa	Ljudmila Putyina (1983. július 28. – 2014. április 2.)
Élettárs	Alina Kabajeva
Gyermekei	Katyerina Tyihonova Marija Putyina
Foglalkozás	politikus
Iskolái	Academy of the Federal Security Service of the Russian Federation Szentpétervári Állami Egyetem Jogi Kara (1970–1975, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, Yury Tolstoy, nemzetközi jog) Academy of Foreign Intelligence School 193 (1960–1968) School 281 (1968–1970)[6] Szentpétervári Bányászati Egyetem ( – 1997. június 27., a közgazdaság-tudományok kandidátusa, közgazdaság-tudomány)[7] Szentpétervári Állami Egyetem St. Petersburg Institute of the FSB of Russia
Vallás	keleti ortodox kereszténység
Díjak	The World's Most Powerful People (1, 2016) The World's Most Powerful People (1, 2015) The World's Most Powerful People (1, 2014) The World's Most Powerful People (1, 2013) a francia Becsületrend nagykeresztje (2006. szeptember 22., Jacques Chirac) 'Verschlossene Auster' award (2007) A Nemzeti Néphadsereg érdemrendje (1988, bronzérem) Becsületrend (1996. március 12.) Confucius Peace Prize (2011. november 15.) Méltóság Érdemrendje Order "For Merit to the Republic of Dagestan" (2014. szeptember 13.) Az év embere (2007) Master of Sport of the USSR (szambó, cselgáncs) Order of Hồ Chí Minh (2001) King Abdulaziz Medal (2007) Order of Ismoili Somoni (2007) Order of Zayed (2007) Order of Outstanding Merit (2008) Order of the Precious Wand (2009) Order of the Liberator (2010. április 2.) Névre szóló lőfegyver (2010. október 27.) a Szerb Köztársaság Érdemrendje (2013. február 25.) Order of the Friendship of Peoples (2013. március 14.) Grand Cross of the Order of Saint-Charles (2013. október 4.) José Martí-rend (2014. július 11.) Medal "Participant of the March-Shot Bosnia-Kosovo 12 June 1999" (2000) Памятная медаль А. М. Горчакова (2001) Szent Vlagyimir-rend (2002) Order of Glory and Honor (2007) Order of St. Sava (2011) címzetes egyetemi tanár (Saint Petersburg University of the Humanities and Social Sciences) tiszteleti tag (Russian Academy of Arts) Honoured Coach of Russia (1998–, szambó) Order of St. Sergius of Radonezh 1st class Medal "For Impeccable Service" Order of the Golden Eagle Arany Olimpiai Érdemrend (–2022, 2001) National Order of Merit Order of Manas, 1st class Szentpétervár díszpolgára Honored Coach (2006) weapon of honor Friendship Medal (2018. június 8.) honorary doctor of the University of Athens Order of Honour and Glory Uatsamonga Order Order of Agostinho Neto a Csinghua Egyetem díszdoktora Order of Nazarbayev (2019. május 27.) a Szentpétervári Állami Egyetem díszdoktora honorary doctor of the Jawaharlal Nehru University honorary doctor of the Yerevan State University honorary doctor of the Turkmen State University a Bakui Szláv Egyetem díszdoktora a Belgrádi Egyetem díszdoktora honorary doctor of the S. M. Kirov Military Medical Academy Medal "For Impeccable Service", 3rd class Medal "For Impeccable Service", 2nd class Asztrahán díszpolgára Order of the "Commonwealth" Szevasztopol díszpolgára Order of St. Sergius of Radonezh Order of Saint-Charles Order of King Abdulaziz al Saud Ignobel-díj (2020. szeptember) honorary citizen of Kazan Order of Sheikh-ul-Islam Time 100 (2022) Time 100 (2017) Order of Akhmad Kadyrov Order "For contribution to the development of cooperation" (2017. október 3.) Kim Ir Szen-érdemrend (2024. június 18.)
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin témájú médiaállományokat.

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (oroszul: Владимир Владимирович Путин, kiejtése^ⓘ; Leningrád, 1952. október 7. –) egykori KGB ügynök,^[8] politikus, Oroszország elnöke, az ország első számú vezetője. 1999 óta folyamatosan tölti be az elnöki vagy miniszterelnöki pozíciókat. A 2012 tavaszán megtartott orosz elnökválasztás megnyerése után fölényes győzelem eredményeként a harmadik elnöki ciklusára tért vissza a Kremlbe. Sztálin óta ő a leghosszabb ideje hatalomban levő orosz (vagy szovjet) vezető és Lukasenka, Fehéroroszország diktátora után a második leghosszabb ideje hivatalban lévő európai elnök.

Politikai ideológiáját és rendszerét putyinizmusnak (wd) (путинизм) nevezik. A 21. század elején nagyon nagy hazai népszerűségnek örvendett és 2007-ben az amerikai Time magazinban az év embere is lett.^[9] Politikai elemzők a 2010-es években több évben is a világ legbefolyásosabb embereként ítélték meg.^[10][11]

Az orosz gazdaság és életszínvonal gyorsan nőtt Putyin rezsimjének korai időszakában, amelyet nagyrészt a kőolaj- és földgázipar fellendülése táplált. Az alacsonyabb olajárak és a Krím Oroszország általi annektálása miatt kivetett szankciók azonban 2015-ben recesszióhoz és stagnáláshoz vezettek.^[9]

Miközben folyamatosan erősítette a hatalmát, a politikai és emberi szabadságjogokat megnyirbálta, üldözte a politikai ellenfeleket, felszámolta a független médiaorgánumokat, valamint a szabad és tisztességes választások hiányával is szétzilálta az ország születőben lévő demokráciáját.^{[8][12][13][14]} Világossá tette az orosz oligarchák számára, hogy hatalmuk feltétele a hozzá való személyes lojalitás és a politikától való tartózkodás.^[15] Az ország az elnöksége alatt egyre inkább illiberális irányba fejlődött, és eltávolodott a demokratikus normáktól.^[16] Regnálása egyre markánsabban mutatja az autokrácia jeleit, mely Richard Pipes harvardi professzor szerint az orosz konzervativizmus eleme.^[17] A 21. század legnagyobb hatású diktátorának tartják.^{[18][19][20][21]}

Negyedik elnöki ciklusában, 2022 februárjában inváziót indított Ukrajna ellen, ami nemzetközi elítélést váltott ki, és kiterjedt nyugati szankciókhoz vezetett. 2022 őszén részleges katonai mozgósítást hirdetett, és négy ukrán régiót Oroszországhoz csatolt.^[22] 2023 márciusa óta háborús bűnök elkövetésének vádjával kapcsolatban körözött személy, a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs alapján.^[23]

1. ↑ Vladimir Putin (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
2. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
3. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
5. ↑ GeneaStar
6. ↑ http://putin.kremlin.ru/bio
7. ↑ http://www.kommersant.ru/doc/662935
8. ↑ ^{a b} Vladimir Putin - Russia, President & Ukraine (angol nyelven). HISTORY, 2023. szeptember 25. (Hozzáférés: 2024. március 5.)
9. ↑ ^{a b} Russia under Vladimir Putin (angol nyelven). encyclopedia.pub. (Hozzáférés: 2024. március 5.)
10. ↑ Putyin a világ legbefolyásosabb embere (magyar nyelven). Külföld. Index. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
11. ↑ Brooks, David. „Opinion | Vladimir Putin, the Most Influential Man in the World (Published 2018)”, The New York Times, 2018. április 3. (Hozzáférés: 2021. január 18.) (amerikai angol nyelvű) 
12. ↑ Gill, Graeme. Building an Authoritarian Polity: Russia in Post-Soviet Times, hardback, Cambridge University Press (2016). ISBN 978-1-107-13008-1 
13. ↑ Reuter, Ora John. The Origins of Dominant Parties: Building Authoritarian Institutions in Post-Soviet Russia, E-book, Cambridge University Press. DOI: 10.1017/9781316761649 (2017. január 31.). ISBN 978-1-316-76164-9 
14. ↑ Frye, Timothy. Weak Strongman: The Limits of Power in Putin's Russia. Princeton University Press, Sablon:Page needed. o. (2021). ISBN 978-0-691-21246-3 
15. ↑ Vladimir Putin | Biography, KGB, Political Career, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2024. március 5. (Hozzáférés: 2024. március 5.)
16. ↑ Mommsen, Margareta. „Das politische System Russlands” (német nyelven). Die politischen Systeme Osteuropas, 419–478. o. 
17. ↑ Richard Pipes, Az orosz konzervativizmus és kritikusai. Tanulmány a politikai kultúra köréből, c3.hu
18. ↑ Privátbankár.hu: Utazás Putyin elméje körül (magyar nyelven). Privátbankár.hu, 2022. március 8. (Hozzáférés: 2022. április 8.)
19. ↑ Psychological Profile of Vladimir Putin | USPP (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 8.)
20. ↑ Immelman, Aubrey (2017. január 1.). „The Political Personality of Russian Federation President Vladimir Putin”. Psychology Faculty Publications. 
21. ↑ Putting Putin in his place: A dictator at war (amerikai angol nyelven). University of Michigan News, 2022. március 4. (Hozzáférés: 2022. április 8.)
22. ↑ Herszoni terület, Donyecki Népköztársaság, Luganszki Népköztársaság és a Zaporizzsjai terület.
23. ↑ Situation in Ukraine: ICC judges issue arrest warrants against Vladimir Vladimirovich Putin and Maria Alekseyevna Lvova-Belova (angol nyelven). International Criminal Court. (Hozzáférés: 2023. március 18.)