Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Volvo Personvagnar AB Volvo Car Corporation | |
![]() | |
![]() | |
Típus |
|
Alapítva | 1927-ben az SKF, Assar Gabrielsson és Gustav Larson által |
Székhely | ![]() |
Vezetők | Li Shufu (elnök, Geely), Håkan Samuelsson (Elnök-vezérigazgató); Hans-Olov Olsson (alelnök) |
Alapító |
|
Iparág | autóipar |
Tulajdonos |
|
Forma | svéd részvénytársaság |
Termékek | személygépkocsik, motorok |
Árbevétel | 17 859 milliárd USD (2007) |
Alkalmazottak száma | 40 000 (2020) |
Anyavállalata | Geely |
Leányvállalatai |
|
Tőzsde | Nasdaq Nordic Exchange |
![]() | |
A Volvo Personvagnar AB Volvo Car Corporation weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Volvo Personvagnar AB Volvo Car Corporation témájú médiaállományokat. | |
A Volvo Personvagnar AB, vagy Volvo Cars egy svéd luxusgépkocsi-gyártó, melyet 1927-ben alapítottak Svédországban, Göteborg városában.
A Volvo elnevezést – mely a latin nyelvből származik, jelentése „gördülök” (vagy mai értelemben „vezetek, autózok”) – megfelelő védjegynek találták csapágyakhoz és gépkocsikhoz is.
A Volvo az SKF csapágykészítő üzem leányvállalataként lett megalapítva. A Volvo AB 1935-ben jelent meg a svéd értéktőzsdén, a részvények nagy részét az SKF eladta. Volvo Cars a AB Volvo tulajdonában volt, egészen 1999-ig, mikor a Ford Motor Company megvette,[1] a Premier Automotive Group egy részévé vált. Majd 2010-ben aláírták a svédországi Göteborgban azt a megállapodást, amelynek értelmében a kínai Geely autóipari csoport 1,8 milliárd dollárért megveszi az amerikai Fordtól a svéd Volvo autógyárat.[2]
A Volvo szabadidő-autókat, kombikat, szedánokat, kompaktokat és kupékat is készít. 2500 márkakereskedésben kaphatóak, a világ 100 országában. Az eladások 60%-a Európában történik, 30%a Észak-Amerikában, a maradék 10% pedig a világ más részein.
A Volvo piaci részesedése csökken az észak-amerikai piacon. Mindamellett az új piacokon, mint Oroszország, Kína és India növekedett a részesedés.[forrás?] Oroszországban az eladások megduplázására számít a cég, 2007 végére meghaladva a 20 000 darabot, így az egyik legnagyobb piaccá téve azt a cég számára. A Volvo jelenleg is vezető pozícióval dicsekedhet Oroszországban a luxusautók piacán.[3]
A régebbi modelleket gyakran traktorokhoz hasonlították,[forrás?] részben azért, mert a Volvo AB nehézgépeket gyártott és gyárt ma is, korábban a Bolinder-Munktellen, jelenleg a Volvo Construction Equipmenten belül. Egyesek lassúnak és nehéznek tartották,[4] rájuk ragadt a "kocka" jelzés,[5] mint egy utalás a klasszikus kockaformájú Volvókra. Az erősebb turbófeltöltéses változatokat "turbókockák" néven emlegetik.[5] Az újabb modellek elmozdultak az 1970-es, 1980-as évekre jellemző kocka formák felől, és elismerést vívtak ki maguknak sportteljesítményükkel. De legnagyobb sikere a gyári Volvo 240 turbóknak volt, megnyerték az 1985-ös Európai Túraautó-bajnokságot (ETC) és az 1986-os Ausztrál Túraautó-bajnokságot (ATCC).[6] a 850 kombik kapták a legtöbb elismerést az 1995-ös Brit Túraautó-bajnokságon (BTCC).
A tulajdonosok büszkék a rendkívül hosszú futásteljesítményre.[7] Egy bizonyított esetben egy 1966-os Volvo P1800S több, mint 2,6 millió mérföldet (4,2 millió kilométert) futott.[8] Néhány számítás szerint a kiszolgált Volvók 19,8 éves átlagéletkoránál csak a Mercedes-Benz kocsik átlagéletkora magasabb.[9] A megbízhatóság az átlagosnál jobbnak nevezhető,[10] az Amerikai Egyesült Államokban a Volvókat a Forbes a legjobb autógyártók (9. hely),[11] valamint a legjobb luxusgépkocsigyártók (6. hely) közé sorolja.[12]