Vrancea megye | |
![]() | |
![]() | |
Vrancea megye címere | |
Adatok | |
Ország | ![]() |
Régió | Moldva |
Megyeszékhely | Foksány |
Jelzés | VN |
Terület | 4857 km² |
Körzethívószám | (+40) 0237 |
Népesség | |
Népesség | 335 312 fő (2021. dec. 1.)[1] |
Népsűrűség | 80 fő/km² |
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Vrancea megye témájú médiaállományokat. |
Vrancea megye (magyarul: Vráncsa megye)[2][3] közigazgatási egység Romániában, a Moldva régióban. 4857 km2-es területével Románia 31. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének csupán 2,03%-át adja. Emellett közel 335 ezer fős lakosságával Románia második legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 1,75%-ával rendelkezik, népsűrűsége éppen hogy meghaladja az országos átlagot. A megye területén 136 lakos vallotta magát magyarnak.
Északról Bákó megye, keletről Vaslui megye és Galați megye, délről Brăila megye és Buzău megye, nyugatról pedig Kovászna megye határolja. Székhelye borvidéki központjáról és történelmi szerepéről híres Foksány (Focșani), a régió egyik legnagyobb városa, Románia 28. legnépesebb városa. Emellett a megye jelentős városai közé tartozik a közlekedési csomópont és ipari központ Egyedhalma (Adjud), az egyik legjelentősebb román bortermelő település Odobest (Odobești), illetve Mărășești, a város ahol az I. világháború alatt itt zajlott csata során Románia győzelmet aratott az osztrák-magyar és német csapatokkal szemben. A megye területén kisebb moldvai csángó diaszpóra is jelen van (kb. 6000 fő), ők azonban ma már nem vallják magukat magyarnak, nyelvükben nagyrészt elrománosodtak. Főbb településeik: Vizánta, Ploszkucény, Garófa.
Nyugati részét a Keleti-Kárpátok vonulatai uralják, melyek a megye legmagasabb pontjait adják, míg keleti része síkságokkal határos. A megye legfontosabb folyója a Szeret, amelyet számos kisebb mellékfolyó táplál, mint a Milkó és a Putna. A megye híres földrengésveszélyes területéről, mivel itt található az egyik legaktívabb szeizmikus zóna Romániában. A megye gazdag erdőkben és természeti kincsekben, különösen a hegyvidéki régiókban.[4][5]
Történelme szorosan kapcsolódik a Moldvai Fejedelemséghez, amelynek része volt a középkortól kezdve. A megye központi szerepet játszott a román fejedelemségek egyesítésében, különösen a 19. században, mivel Foksány városa jelentette a Havasalföld és Moldva közötti történelmi határvonalat. Az I. világháború alatt a megye területén, különösen Mărășești város közelében, zajlottak az ország védelme szempontjából döntő fontosságú csaták. A megye földrengésveszélyes zónája évszázadok óta hatással van lakóira, ami szintén meghatározta történelmét és építészetét. Ma Vrancea híres bortermeléséről és kulturális örökségéről.