William Tecumseh Sherman | |
William T. Sherman vezérőrnagy 1865 májusában. Karján a fekete szalag a Lincoln elnök meggyilkolása miatti gyász szimbóluma. A fényképet Mathew Brady készítette. | |
Beceneve | Cump, Uncle Billy |
Született | 1820. február 8. Lancaster, Ohio |
Meghalt | 1891. február 14. (71 évesen) New York, N.Y. |
Sírhely | Calvary Cemetery |
Állampolgársága | amerikai |
Nemzetisége | amerikai |
Fegyvernem | US Army |
Szolgálati ideje | 1840–53, 1861–84 |
Rendfokozata | hadseregtábornok (postbellum) |
Egysége | Army of the Tennessee (1863), Military Division of the Mississippi (1864), a US Army főparancsnoka (postbellum) |
Csatái | Amerikai polgárháború: Shiloh, Vicksburg-hadjárat, Chattanooga, Atlanta-hadjárat, Savannah-hadjárat, Karolina-hadjárat |
Kitüntetései | Kongresszusi köszönet (angolul: Thanks of Congress) – 1864 és 1865 |
Halál oka | tüdőgyulladás |
Házastársa | Eleanor Boyle Ewing Sherman |
Gyermekei |
|
Szülei | Mary Hoyt Charles Robert Sherman |
Iskolái | West Point |
Civilben | bankigazgató, ügyvéd, kollégiumi főfelügyelő, omnibuszvállalat vezetője |
William Tecumseh Sherman aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz William Tecumseh Sherman témájú médiaállományokat. |
William Tecumseh Sherman ['wiliəm tɘ'kʌmsei 'ʃə:rmən][1][2] (Lancaster, Ohio, 1820. február 8. – New York, N.Y, 1891. február 14.) amerikai tábornok, üzletember, író és oktató. Az amerikai polgárháború (1861–1865) alatt vezérőrnagy rendfokozatban szolgált az északiak hadseregében. Eredményeiért kitüntetésekkel jutalmazták, de a felperzselt föld taktikája miatt számos kritika is érte.[j 1][3][4] A híres hadtörténész, Basil Liddell Hart kijelentette, hogy Sherman volt az „első modern tábornok”.[5]
Sherman 1862 és 1863 között Ulysses S. Grant tábornok beosztottjaként szolgált, és részt vett azokban a hadjáratokban, amelyekben elfoglalták a konföderációs erők vicksburgi erődjét és visszaszerezték Tennessee államot. 1864-ben Sherman lett Grant utóda a polgárháború nyugati hadszínterén lévő uniós erők főparancsnokaként. Vezetésével az uniós seregek elfoglalták Atlanta várost, és ez a katonai győzelem jelentősen hozzájárult Abraham Lincoln újraválasztásához. Sherman ezután átvonult Georgia államon és hadjáratot vezetett Észak- és Dél-Karolina államokban (Karolina-hadjárat), amivel jelentősen meggyengítette az Amerikai Konföderációs Államok haderejét, és lehetetlenné tette számukra a háború folytatását. Ő fogadta 1865 áprilisában a konföderációs csapatok megadását Észak-Karolina, Dél-Karolina, Georgia és Florida államokban.[6]
A háború után, amikor Grant tábornokot megválasztották az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Sherman ismét örökölte posztját, és az Egyesült Államok haderejének főparancsnoka lett (1869–83). Ebben a tisztségében felelős volt az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén az indiánok ellen indított háborúkért. Nyugállományban visszautasította a politikai szereplést. 1875-ben kiadta emlékiratait (Memoirs), az egyik legjobb első kézből származó beszámolót a polgárháború eseményeiről.
Forráshivatkozás-hiba: <ref>
címkék léteznek a(z) „j” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="j"/>