Zelda Fitzgerald

Zelda Fitzgerald
k.b. 1919
Született	Zelda Sayre 1900. július 24. Montgomery, Alabama, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt	1948. március 10. (47 évesen) Asheville, Észak-Karolina, Amerikai Egyesült Államok
Álneve	Sayre, Zelda Fitzgerald, Zelda Sayre Fitzgerald, Mrs. F. Scott Fitzgerald, Mrs. Francis Scott Key
Állampolgársága	amerikai
Nemzetisége	amerikai
Házastársa	F. Scott Fitzgerald (1920. április 3. – 1940. december 21.)[1]
Gyermekei	Frances Scott Fitzgerald
Szülei	Minnie Buckner Machen Anthony D. Sayre
Foglalkozása	regényíró költő önéletrajzíró író előkelőség újságíró művész festőművész táncművész
Iskolái	Sidney Lanier High School
Kitüntetései	Alabama Women's Hall of Fame (1992)[2]
Halál oka	tűzvész
Sírhelye	St. Mary's Catholic Cemetery
Zelda Fitzgerald aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Zelda Fitzgerald témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Zelda Fitzgerald amerikai regényíró, festő, drámaíró és társasági hölgy.^[3] 1920-ban az alabamai Montgomeryben született, jómódú déli családban, szépségéről és jó kedélyéről vált helyi hírűvé.^[3] 1920-ban ment hozzá F. Scott Fitzgerald íróhoz, miután bemutatkozó regénye, a This Side of Paradise (Az Édentől messze) nagy sikert aratott. A regény a fiatal házaspárt a közvélemény figyelmének középpontjába repítette, és a nő az első amerikai flapperként(wd)^[4] vált ismertté az országos sajtóban.^[5] Vad bohóckodásuk és szüntelen bulizásuk miatt őt és férjét a dzsesszkorszak enfants terribles-eként (szörnyű gyermekek) tartották számon az újságok.^[6] A feltételezett hűtlenség és a keserű vádaskodások hamarosan aláásták házasságukat. Miután külföldre utazott Európába, Zelda mentális egészsége megromlott, és öngyilkossági és gyilkossági hajlama volt, ami pszichiátriai kezelést igényelt.^[7][8][9] Orvosai skizofréniát diagnosztizáltak Zeldánál,^[8][10][11] bár a későbbi posztumusz diagnózisok bipoláris zavart állítottak fel.^[12]

Miközben a marylandi Baltimore-ban, a Johns Hopkins Kórházban(wd) feküdt, 1932-ben írta meg a Save Me the Waltz című regényt, amely félig önéletrajzi ihletésű beszámoló az amerikai Délen, a Jim Crow-korszakban töltött korai életéről és F. Scott Fitzgeralddal kötött házasságáról.^[13] A Scribner's kiadónál való megjelenésekor a regény többnyire negatív kritikákat kapott, és gyenge eladásokat keltett.^[13] A Save Me the Waltz kritikai és kereskedelmi kudarca csalódást okozott Zeldának, és arra késztette, hogy drámaíróként és festőként más érdeklődési körei felé törekedjen.^[13] 1932 őszén befejezte a Scandalabra című színpadi művét,^[13] de a Broadway producerei egyhangúlag elutasították a darab bemutatását.^[13] A csüggedt Zelda ezután akvarelleket próbált festeni, de amikor férje 1934-ben kiállításukat rendezte, a kritika ugyanilyen kiábrándítónak bizonyult.^[13][14]

Míg ők ketten külön éltek, Scott 1940 decemberében meghalt elzáródó koszorúér-elmeszesedésben.^[13] Férje halála után megpróbálta megírni második regényét, a Caesar's Things-t, de a mentális betegség miatti visszatérő önkéntes intézeti kezelés megszakította az írást, és a művet nem tudta befejezni.^[8] Ekkorra már több mint tíz éven át tartó elektrosokk- és inzulinsokk-kezeléseken(wd) volt túl,^[15] és súlyos emlékezetkiesésben szenvedett.^[15] 1948 márciusában az észak-karolinai Asheville-ben található Highland Hospital ötödik emeletén lévő szobájába zárva, nyugtatózva halt meg egy tűzvészben.^[8][16] Holttestét a fogászati leletei és az egyik papucsa alapján azonosították.^[17] Az utólagos vizsgálat felvetette annak lehetőségét, hogy a tüzet egy elégedetlen vagy mentálisan zavart kórházi alkalmazott gyújtogatása okozta.^[15][18]

Nancy Milford(wd)^[19] 1970-es életrajza bekerült a National Book Award döntőjébe.^[20] Milford életrajzának sikere után a tudósok új megvilágításba helyezték Zelda művészi teljesítményét.^[21] Save Me the Waltz (Mentsd meg nekem a keringőt) című regénye olyan irodalmi tanulmányok középpontjába került, amelyek a mű különböző aspektusait vizsgálják: hogyan áll szemben a regénye Scott Tender Is the Night című regényében a házasságuk ábrázolásával,^[22] és hogyan terheli az 1920-as évek fogyasztói kultúrája a modern nőket mentálisan.^[21] Ezzel párhuzamosan újból megindult az érdeklődés Zelda alkotásai iránt, és festményeit posztumusz kiállították az Egyesült Államokban és Európában.^[23] 1992-ben bekerült az alabamai Női Hírességek Csarnokába(wd).^[24]

1. ↑ The Feminist Companion to Literature in English, 378
2. ↑ http://www.awhf.org/inductee.html
3. ↑ ^{a b} F. Scott Fitzgerald A to Z: The Essential Reference to His Life and Work, New York: Facts On File ISBN 0-8160-3150-9
4. ↑ A flappers az első világháború után és az 1920-as években kiemelkedő fiatal nyugati nők szubkultúrája volt, akik rövid szoknyát viseltek (a térdmagasságot abban az időszakban rövidnek tekintették), bubifrizurát viseltek, jazzt hallgattak, és a tisztességes viselkedés uralkodó szabályai iránti megvetésüket fitogtatták.
5. ↑ Conversations with F. Scott Fitzgerald
6. ↑ A Historical Guide to F. Scott Fitzgerald
7. ↑ A franciaországi Côte d'Azur hegyvidéki útjain való autózás közben Zelda megragadta a kormányt, és megpróbálta megölni magát, férjét és 9 éves kislányukat, Scottie-t(wd), amikor egy szakadékba hajtott.
8. ↑ ^{a b c d} [1]Milford, Nancy(wd): Zelda; a biography
9. ↑ Matthew J. Bruccoli(wd): [https://archive.org/details/somesortofepicgr0000bruc_p7y5 Some sort of epic grandeur : the life of F. Scott Fitzgerald: "Egy éjszaka Fitzgerald azzal ébresztette Murphyéket, hogy Zelda túladagolta az altatót, és ők segítettek neki ébren tartani. Nem világos, hogy az öngyilkos gesztusa összefüggésben állt-e a Jozan-válsággal."
10. ↑ Nancy Milford, Zelda; a biography: "Még nem ismerték fel Zelda összeomlásának mértékét, sem azt, hogy mennyi időbe telik majd a »gyógyítása«, de még azt sem, hogy egyáltalán meg lehet-e gyógyítani. Dr. Forel skizofréniát diagnosztizált nála".
11. ↑ Bruccoli 2002: "Miután Zelda 1930 őszén visszaesésekben szenvedett, november 22-én Dr. Paul Eugen Bleulert hívták konzultációra. Ő volt a skizofrénia vezető szaktekintélye, amelyet ő nevezett el.....Dr. Bleuler megerősítette Dr. Forel diagnózisát, és reményként kínálta fel, hogy a skizofrénia négy esetéből három gyógyítható."
12. ↑ Stamberg, Susan: For F. Scott And Zelda Fitzgerald, A Dark Chapter In Asheville, N.C.
13. ↑ ^{a b c d e f g} Bruccoli, Matthew J.: Some sort of epic grandeur : the life of F. Scott Fitzgerald
14. ↑ Zelda Fitzgerald: The collected writings
15. ↑ ^{a b c} Sally Cline: Zelda Fitzgerald : her voice in paradise ISBN 1-55970-688-0
16. ↑ A rendőrség a következő hat órában kihallgatta Willie Mae-t, egy egyedülálló, »középkorú, zömök (nő) egyenes hajjal és egyszerű arccal«. Amikor megkérdezték tőle, hogy ő gyújtotta-e fel a kórház központi épületét, Willie Mae azt válaszolta: "Nem tudom. Tényleg nem tudom. Nem hiszem, hogy én tettem, de lehet, hogy igen."
17. ↑ Perry Deane Young: This Side of Rockville
18. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) ACSmith nevű lábjegyzeteknek
19. ↑ Nancy Lee Milford (született Winston; 1938. március 26. – 2022. március 29.) amerikai életrajzíró.
20. ↑ Nancy Milford, Biographer of Zelda Fitzgerald, Dies at 84
21. ↑ ^{a b} Davis, Simone Weil: “The Burden of Reflecting”: Effort and Desire in Zelda Fitzgerald's Save Me the Waltz
22. ↑ Jacqueline Tavernier-Courbin: Art as Woman's Response and Search: Zelda Fitzgerald's "Save Me the Waltz"
23. ↑ Adair, Everl: "The Art of Zelda Fitzgerald"
24. ↑ Zelda Sayre Fitzgerald (1900–1948) in Alabama Women's Hall of Fame